Veres Ottilia
1999-ben érettségiztem az Ady filológia osztályában. András Emese volt az osztályfőnökünk, az ő irodalomórái és Horváth Gizi filozófiaórái és filmvetítései voltak rám a legnagyobb hatással a sulis évekből. Meghatározó emlékek maradnak az Ady internátusában eltöltött évek vagy a Makai Zoltán (Rugó) által vezetett néptánccsoport szerda esténként az Ady dísztermében és később az itt (majd az RMDSZ-székházban) megszervezett táncházak, táncháztalálkozók. Itt vezettettem be a népzene és néptánc világába, ami mai napig identitásom fontos része (ma a leányaimat viszem a Csillagocskába ezekért az élményekért). Adys osztálytársaimmal, intris barátnőimmel ezekben az években jártuk sorra a nyári tánctáborokat Mezőségen, Gyimesben és Sófalván, áttáncoltuk és áténekeltük az éjszakákat, hajnalban az országúton táncoltunk, leállítottuk a forgalmat. Legszebb emlékeim ezek ebből az időszakból; ez is az Adyhoz köthető, onnan indult, ott kezdődött. És fontos helyszíne—afféle origója—volt az Adynak a könyvtára, a világ legjobb könyvtárosával, akit úgy megszerettünk, hogy megtettük legkisebb leányunk keresztanyjának.
Érettségi után Debrecenbe felvételiztem angol szakra. Az itt töltött öt (majd a doktorival együtt nyolc) év is meghatározó, formáló volt. Itteni tanáraim elhivatottsága és az ott megtapasztalt szakmai szabadság azóta is inspirál. Legnagyobb hatással Bényei Tamás órái voltak rám, minden szemináriumán ott voltam, ő volt a témavezetője alapszakos szakdolgozatomnak, majd doktori disszertációmnak is. Másod éves koromban felvételt nyertem a Debreceni Egyetem tehetséggondozó programjába, Jeanette Winterson kortárs angol írónő Cseresznyeoltás című regényéről írtam TDK dolgozatot, mellyel 2. díjat nyertem az Orászágos Tudományos Diákköri Konferencia Angol irodalom szekciójában. 2003-ban Socrates-Erasmus ösztöndíjjal Angliában tanultam a University of Hull Angol szakán, ahol Patsy Stoneman és Valerie Sanders irodalom szemináriumait hallgattam. A következő években a Soros Alapítvány, a Tempus Alapítvány, az Universitas Alapítvány, majd a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjaiban részesültem. 2013-ban Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíjat nyertem, 2017-ben PhD fokozatot szereztem angol irodalomból. Disszertációmat J. M. Coetzee kortárs dél-afrikai származású, Nobel-díjas író korai regényeiről írtam. Nemzetközi konferenciákon vettem részt Krakkóban, Kassán, Londonban, Debrecenben és itthon, tanulmányaim és recenzióim jelentek meg a Filológiai Közlönyben, a Korunkban, a Hungarian Journal of English and American Studies-ban, az Acta Philologica-ban.
2004 óta tanítok a Partiumi Keresztény Egyetem Angol szakán (2007 és 2013 között kimaradt hat év, amikor a leányaimmal voltam otthon gyermeknevelési szabadságon). Angol irodalmat, kortárs angol mítoszadaptációkat és műfordítást tanítok. Legszívesebben kortárs regényeket és verseket olvasok és tanítok, sokra becsülöm azt a szakmai szabadságot, ami a Partiumi Egyetem Angol szakán megadatik nekem, ahol diákjaimnak azt taníthatom, ami érdekel, amit éppen kutatok és szeretek. Addig akarok tanítani, amíg szenvedély van bennem a szakmám iránt, amíg szenvedéllyel tudok olvasni és tanítani.
A könyvtáros ajánlata
"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron