A múlt héten a 9.F osztályfőnöki óráján – interaktív módon –Takács Péter osztályfőnök bemutatásában az álhrekről, azok veszélyeiről, rejtett céljairól, felismerésüknek 10 módozatáról volt szó. A bemutatót google docs-os kérdőiv formájában tudásfelmérés előzte meg, melyet minden órán részt vevő diák kitöltött. Ez után következett a bemutató, mely során az osztályfőnök kérdéseket tett fel a diákoknak: Miért veszélyesek az álhírek? Milyen célból készülnek álhírek? ... A gyerekek leleményes módon, ügyesen válaszolgattak. Sok konkrét példa felsorolása után a bemutatóban szó esett arról a 10 jelről, amiről az álhír, hamis nyereményjáték, a kamuposzt vagy nemzetközi szervezet nevében elkövetett csalás felismerhetővé válik.

Néhány kérdés, amire választ kaphattak a diákok a bemutató után:

Miért veszélyesek az álhírek?

• Átverik az embereket

• Káoszt teremtenek: az emberek már nem tudják, kinek hihetnek

• Félelmet keltenek és feszültséget szítanak (például nemzetiségek között)

• Lerombolják emberek és cégek jó hírnevét

• Meglopják az embereket (például az adathalász átverések)

• Egészségkárosítást, sőt akár haláleseteket is okozhatnak (például az orvoslással és gyógyítással kapcsolatos álhírek)

• Gond: az álhírek sokszor érdekesebbek, mint a valóság, ezért az emberek könnyen elhiszik.

• Az álhírek jelentik a belépőt a későbbi sokkal súlyosabb csalások számára! Ezért (is) nagyon fontos kiszűrni őket.

 

Milyen célból készülnek álhírek?

• Pénzügyi bevétel: lájkokat és követőket gyűjtenek. Minél több a követő és a lájkoló egy oldalon, annál nagyobb lehet a reklámbevétel, mert a hirdetők a nagy követőtáborral rendelkező oldalakon hirdetnek.

• Minél többen kattintanak egy weblapra, annál nagyobb lehet a reklámbevétel – vannak, akik álhírek/átverések révén érik el a sok kattintást, hogy minél több pénzük legyen.

• Politikai haszonszerzés: mások lejáratására készített álhírek, különböző csoportok (például nemzetiségek, vallások, politikai ellenfelek lejáratására készített álhírek)

10 jel az álhírek felismerésére

• 1. Ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, vagy ami túlságosan felháborító, az gyanús.

• 2. Ha megosztást/lájkot kér, az gyanús.

• 3. Ha ismeretlen a hírt közlő magyar weblap és/vagy nem „.hu” a végződése.

• 4. Ha más, megbízható források nem közlik a hírt.

• 5. Ha túlságosan hosszú a cím és nem fejeződik be.

• 6. Ha nincs impresszuma a weblapnak, az gyanús.

• 7. Ha más, ismert weblapra emlékeztet a címe, de mégsem az.

• 8. Helyesírási hibák, magyartalan megfogalmazás.

• 9. Kis-és nagybetűk indokolatlan keverése, írásjelek összevissza használata.

• 10. Két (vagy három) kép egymás mellé szerkesztve.

10 szabály az álhírek és átverések kiszűrésére

• 1. Tudd, hogy mik az álhírek visszatérő jelei!

• 2. Gondolkodj, mielőtt bármit elhiszel vagy megosztasz!

• 3. Mindig fogadd egészséges gyanakvással azt, ami eléd kerül az interneten!

• 4. Attól, hogy valakit szeretsz, nem biztos, hogy igaz a róla szóló jó hír!

• 5. Attól, hogy valakit utálsz, nem biztos, hogy igaz a róla szóló rossz hír!

• 6. Mindig több jelet kell egyszerre figyelni!!! Egy jelből még nem biztos, hogy eldönthető, hogy álhír-e, ami elénk kerül.

Az óra végén egy utólagos felmérő tesztet töltöttek ki a gyerekek, amelynek kielemzése után egyértelműen látszott a kritikus gondolkodás előtérbe kerülése.

Az álhírekről szóló bemutatót a X.E osztály körében is megtartotta a tanár úr, hiszen 2 osztály (50 diák) számára vállalta minden képzésben résztvevő a hallottak továbbadását, a saját bemutató megtartását.

 

Néhány sorban az előzményekről:

Az álhírek és internetes átverések leleplezéséről indított képzést a Klebelsberg Kuno Egyesület Nagyváradon. Az EndFakeNews nevű program célja, hogy pedagógusokat és ifjúságsegítő szakembereket készítsen fel a médiamanipuláció és az internetes álhírek felismerésére, akik a tudásukat továbbadják a fiataloknak. A program szakmai vezetője Dr. Kenyeres Attila Zoltán, a debreceni Neveléstudományi Intézet adjunktusa.

A projekt további célja egy olyan román és magyar nyelven is megjelenő médiatudatossági tananyag és kapcsolódó módszertan összeállítása, mely ingyenesen hozzáférhető minden fiatalokkal foglalkozó pedagógus és ifjúságsegítő számára.

A projekt nyitórendezvényén a felkészítést Dr. Kenyeres Attila Zoltán az EKKE PK Neveléstudományi Intézet Andragógiai és Közművelődési Tanszékének adjunktusa, volt közéleti-politikai újságíró tartotta, aki az Amerikai Külügyminisztérium média- és újságírás ösztöndíjának korábbi nyertese. Kutatási területe a fake news és a médiamanipuláció, amely témában könyve is megjelent „Meghamisított valóság – a médiamanipuláció titkai” címmel. A nagyváradi felkészítő foglalkozás az EndFakeNews nevű összetett társadalmi projekt nyitórendezvénye volt, amelyen 12 pedagógus és ifjúságsegítő szakember vett részt. Ők vállalták, hogy saját osztályaikban, ifjúsági közösségeikben 50-50 fiatal számára továbbítják a megszerzett ismeretanyagot. A szervezők szeretnék, hogy minél több fiatalhoz eljusson a médiatudatossági segédanyag, ezért további 30 pedagógus képzését tervezik áprilisban, akik szintén vállalják, hogy előadást tartanak diákjaik számára. A projekt fontos kiegészítő eleme a romániai fiatalok médiatudatosságának felmérése, melyet interaktív kérdőíveken keresztül végeznek a bevont pedagógusok. Az így elért közel 1500-2000 fiatal fontos információkkal fog szolgálni a fiatalok kritikai érzékéről a médiatudatosság területén.

A programot a Holland Királyság Romániai Nagykövetsége támogatja.

Takács Péter, a IX.F osztályfőnöke