A Festum Varadinum keretében megrendezett, Kárpát-medencei középiskolások történelmi vetélkedője címet viselő verseny díjazottjai a Rákóczi Szövetség által felajánlott különdíjnak köszönhetően tanulmányi kiránduláson vettek részt, melynek tematikája követte az idei verseny témáját, amely Erdély aranykora, azaz a XVII. század, ezen belül is Bethlen Gábor uralkodása volt. Az első állomás Kolozsvár volt, ahol meglátogatták a Hintz- patikát, melynek elődjét 1573-ban létesítették, és számtalan tárgyat őriz a XVII. századból. A főtéri Szent Mihály Székesegyházban a korabeli gótika építészeti remekeit csodálták meg, majd ellátogattak a Farkas utcai templomhoz, ahol szakavatott vezetés mellett ismerkedtek meg a templom múltjával,majd megtekintették a Szabó -bástyát, melyet Bethlen Gábor fejedelem építtetett újjá.
A következő állomás a fejedelmi székhely, Gyulafehérvár volt, ahol örömmel tapasztalták azokat a nagyméretű munkálatokat, melyeknek nyomán a vár újjéled és korabeli pompájában tündököl majd. Feltették magukban a kérdést: vajon a váradi vár mikor fog ilyen mértékben megszépülni? Itt megtekintették a székesegyházat, melyet még Szent István alapított, és megismerkedtek annak történetével. Ebben a székesegyházban találhatóak Erdély nagyjainak, Martinuzzi Fráter Györgynek,Hunyadi Jánosnak és Lászlónak, Izabellának és János Zsigmondnak, és Bocskai Istvánnak síremlékei. A kirándulók fejet hajtottak Bethlen Gábor és a mártír püspök, Márton Áron síremléke előtt. A várban tett séta alkalmával megtekintették a Batthyáneumot, melyet gróf Batthyányi Ignác erdélyi püspök alapított, és amely először csillagvizsgálóként működött, majd világhírű püspöki könyvtár lett mintegy 55000 kötettel és számtalan kódexszel. Itt található többek között a legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Gyulafehérvári Sorok 1310-ből. Ellátogattak az érseki palotához és az ortodox székesegyházhoz is, ahol a román Ferdinánd királyt és Mária királynét megkoronázták 1922-ben. A kirándulás utolsó állomása Nagyenyed volt. Itt a nagyhírű kollégiumot látogatták meg, melyet Bethlen Gábor alapított Gyulafehérváron Academicum Collegium seu Gymnasium Illustre elnevezéssel, az 1622-es kolozsvári országgyűlés határozata értelmében, azzal a céllal, hogy a fiatalok a költséges külföldi egyetemek helyet itthon tanulhassanak. A kollégiumot Apafi Mihály 1662-ben Nagyenyedre helyezte át. Itt tanított többek között Pápai Páriz Ferenc, Apáczai Csere János, aki az iskola híres diákja is volt, a jelenkori ismert személyiségek közül megemlíthetjük Áprily Lajost, Berde Máriát vagy Makkai Sándort, de diákja volt a kollégiumnak Kőrösi Csoma Sándor is. A diákok, kísérő tanáraikkal, Fleisz Judittal és Apáti Tímeával, koszorút helyeztek el a kollégium udvarán nemrég felállított Bethlen Gábor -szobornál, fejet hajtva a fejedelem nagysága előtt. Köszönettel tartozunk a Rákóczi Szövetségnek, hogy támogatásával lehetővé tette ezt a kirándulást.