A Partium Alapítvány elkészíttette a nagyváradi Ady Endre Líceum teljes felújításának hatástanulmányát, melyet átad az épület tulajdonosának, a római katolikus püspökségnek, az ingatlanban működő tanintézménynek, vagyis az Ady líceumnak, illetve az épület bérlőjének, az iskola üzemeltetőjének, azaz a nagyváradi önkormányzatnak.

A tervdokumentáció elkészítését a tavaly kezdeményezte a Partium Alapítvány a nagyváradi római katolikus püspökséggel és az Ady Endre Líceummal karöltve. Az alapítvány a Bol Consulting kft.-vel kötött 30 ezer euró értékű megbízatási szerződést a dokumentáció elkészítéséhez. Az említett összeg egy részét az alapítvány saját forrásaiból, illetve tízmillió forintnyi költséget az anyaország Bethlen Gábor Alapján keresztül biztosította. Mindezt Szabó Ödön parlamenti képviselő, a Partium Alapítvány ügyvezető elnöke mondta el június 29-én, hétfőn az iskola udvarán tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, hogy az elkészített hatástanulmány szerint az előirányzott felújítási munkálatok körülbelül 38,7 millió lejbe, azaz 7,9 millió euróba kerülnének. A politikus bejelentette, hogy az elkészült dokumentációt átadják az épület tulajdonosának, a római katolikus püspökségnek, egy másik példány az Ady líceumhoz kerül, a harmadik példányt pedig az épületet bérlő, az iskolát fenntartó nagyváradi önkormányzathoz juttatják el. Szabó Ödön kiemelte, hogy olyan időszakra időzítették a tanulmány elkészítését, amikor európai uniós ciklus kezdődik el, és megítélése szerint mind a terv, mind az időzítés nagyban segítheti a nagyváradi önkormányzatot abban, hogy megvalósítsa a hatástanulmányban foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy a most elkészült dokumentáció alkalmas bármilyen uniós finanszírozás lehívására. „Az nem ellenérv, hogy egyházi tulajdonú ingatlant nem lehet európai uniós forrásokból felújítani, hiszen ugyanilyen módon sikerült felújítani a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot is” – fogalmazott Szabó Ödön, aki hozzátette, hogy az érdekelt intézmények közösen kell keressék a terv megvalósításához szükséges uniós, vagy romániai állami forrásokat, és amennyiben ez a két irány nem bizonyul sikeresnek, akkor az anyaországhoz kellene fordulni ezzel a tervvel. Kérdésünkre válaszolva Szabó Ödön elmondta, hogy a felsorolt intézmények közül bárki megszerezheti az anyagi forrásokat, de ennek kötelezettsége a tulajdonos mellett főként az épületet bérlő helyi önkormányzatra hárul. „Ezt a tanulmányt se mi kellett volna elkészítsük, de mutasson valaki egy olyan magyar iskolát, amit az elmúlt négy évben a városi pénzből újítottak fel, miközben más iskolák épültek, illetve fel lettek újítva” – jegyezte meg.

Mi van a tervben?

Magáról a hatástanulmányról szólva a Bol Consulting nevében felszólaló Kiss Brigitta elmondta, hogy a terv magában foglalja az egész épületegyüttes külső és belső felújításának a részleteit. A terv előírja a belső homlokzatok, a nyílászárók felújítását, a statikai problémák megoldását, az épület tetőszerkezetének a megerősítését, az alagsorban egyes helyeknek az alapozását, a belső udvarban a salétromos falazat felújítását, valamint a teljes közműhálózat cseréjét ott, ahol ez szükséges. Mivel műemléképületről van szó, ezért az ezen a területen legnevesebb váradi szakembert, Emődi Tamást is felkérték arra, hogy segítsen a dokumentáció elkészítésében. Emődi Tamás kiemelte, hogy az épületegyüttesnek műemlékvédelmi szempontból a legértékesebb része a templom körüli kolostor, amelyet idővel zárt udvarrá alakítottak át, maga a komplexum 1895-ig több szakaszban fokozatosan bővült. Az épületegyüttesen a múlt század 70-es, 80-as éveiben végeztek utoljára nagyszabású beavatkozást, tehát igencsak ráférne az alapos felújítás. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a boltíves barokk kori épületrészt masszív falakkal építették fel, tehát ez mind tűzvédelmi, mind pedig fölrengésbiztonsági szempontból megállja a helyét, a többi épületrészt viszont a 19. században építették, és akkor nem voltak tekintettel a különböző biztonsági szempontokra. Csakhogy az épületek helyreállítása kapcsán az épületbiztonsági hivatal és a katasztrófavédelem is 21. századi kritériumokat követel, és ezeknek az előírásoknak megfelelni a legnehezebb. Tűzbiztonság szempontjából a legnagyobb problémát az képezi, hogy a födémek majdnem mindenhol fából vannak, ezeket felülbetonozással, vagy belső szigetelésekkel kell megóvni a tűztől. Szintén tűzvédelmi probléma az, hogy túlságosan hosszúak a menekülő útvonalak, amit úgy lehetne orvosolni, ha minden épületszárny mellett új lépcsőház épülne. A funkcionális problémák közé tartozik az, hogy a diáklétszámhoz képest kevés a vizesblokk, ezért a terv új mellékhelyiségek építését is előirányozza. A hatástanulmány tartalmazza fiú- és lányöltözők építését a tornatermek mellé. Emődi Tamás a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az épületegyüttes utcafrontját az elmúlt években példás módon újították fel, de a belső homlokzatokról ugyanez már nem mondható el. Az összes burkolóanyag az elmúlt százhúsz évben került a falakra, az asztalosmunkák kilencven százaléka egykorú magukkal az épületekkel, tehát esetenként tizennyolcadik század végiek, ami azt jelenti, hogy „vacakul nyílnak, szigetelési együtthatójuk katasztrofális, állaguk borzasztó” – fogalmazott. Az egyik épületrész alja nedvesedik, a padlók elhasználtak, a mozaikdíszítéseket is részben újra kell tervezni, és restaurálási munkálatra is szükség lesz: a barokk épületrészen kutatni kell a két mennyezet medaliont – árulta el a szakember. Szabó József, a Bihar Megyei Tanács megyemenedzsere a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy a tanács az elmúlt három évben összesen 445 ezer lejjel segítette a tanintézményt, ebből az összegből a fűtési fővezetékeket cserélték ki, így ezek a munkálatok már nem szerepelnek a most elkészült hatástanulmányban. A római katolikus püspökséget, az épület tulajdonosát képviselő Varga Sándor csak annyit jegyzett meg a sajtótájékoztatón, hogy nagy szükség volt erre a tervre.

Pap István