A Rákóczi Szövetség által meghirdetett június 4-i diákutaztatási pályázat keretében, június 8-án több osztály (IX., IX.F, X.C, X.D, XI.C) diákjai hasznos és élménydús kiránduláson vehettek részt Debrecenben. A kálvinista Rómaként is emlegetett városban a sok látnivaló közül a Református Kollégium Múzeumának meglátogatásával kezdtük. A kollégiumot nem véletlenül nevezték „az ország iskolájának”, hiszen Lúdas Matyi, Toldi Miklós és Nyilas Misi megalkotói is e falak között tanultak.
A kollégium diákjainak életműve - a zsoltárfordító Szenci Molnár Albert, a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc, továbbá Csokonai, Arany János, Ady, Móricz és Szabó Lőrinc - nemcsak a debrecenieké. A kollégium a magyar természettudományok egyik bölcsője is: a kabai meteorit őrzőhelye, ahol Méliusz püspök és Fazekas Mihály botanizált, ahol módszeresen kételkedtek kartéziánus professzorok, kísérletezett a legendás Hatvani István, és Maróthi György tanította az aritmetikát.
Freskókkal díszített lépcsőháza a kultúra tárházába és nemzeti emlékhelyünkre vezet: a bibliotéka műemlék termeibe és az oratóriumba. Sorra látogattuk a érdekesebbnél érdekesebb tárgyakkal kiállított termeket.  A múzeum egyházművészeti részlegének három nagy termében elsősorban a református egyházművészet jellegzetes tiszántúli elemeivel ismerkedhettünk meg: faragott, festett szószék, kazettás mennyezet, ón, arany és ezüst klenódiumok, református temetőink faragott síremlékei. Említést érdemel még a kollégium ereklyegyűjteményének néhány darabja: Csokonai Vitéz Mihály fuvolája, Arany János pipája, Petőfi Sándor pohara, Kossuth Lajos levéltárcája. Érdekes látvány és élmény volt az egykori diákok padjaiban ülni, miközben kisfilmet nézhettünk meg a korabeli diákok életéről, mindennapjairól.

Nem hagyhattuk ki természetesen a Nagykönyvtár meglátogatását sem. Rövid betekintést kaphattunk itt abba, miért is egyedülálló a könyvtár: törzsállománya ma megközelíti a 600 ezret, kézirattárának anyaga pedig a 35 ezer könyvtári egységet, a könyvek darabszáma egymillióra tehető, a gyűjtemény közel száz kódexet és ritka kéziratot, 146 ősnyomtatványt (1500 előtt megjelent művet) és mintegy 1600 régi magyar (1711 előtt megjelent) nyomtatványt, köztük számos ritkaságot őriz. Itt őrzik jelentős 16–17. századi nyelvemlékeinket, a legendákat, elmélkedéseket és prédikációkat tartalmazó Debreceni kódexet. Egyedülálló bibliagyűjteményének alapját Erdős Károly professzor 700 kötete képezi. A Nagykönyvtár Magyarország legjelentősebb egyházi könyvgyűjteménye, mely ma nyilvános tudományos könyvtárként működik. Ezek után sietősen vettük az irányt a templom felé, ugyanis foglalásunk volt, és vártak bennünket. Beültünk néhány percre elcsendesedni, imádkozni, majd ezt követően a 2 templomtoronyba lifttel, majd gyalogosan mentünk fel, ahol csodálatos látvány tárult elénk a városról. Az ügyesebbek nem hagyták ki a bibliai makettkiállítást sem a második emeleten. Mind a buszon, mind a tárlatvezetéskor értékes információkat hallhattunk a templom és a kollégium történetéről: a nagytemplom helyén már a középkorban is templom állt, de az leégett, helyébe gótikus stílusú csarnoktemplom, az András-templom épült 1297 és 1311 között, alapterülete kb. 16×43 méter volt; négy főoltárával sejteti, hogy a Tiszántúl legnagyobb temploma lehetett. Ez a templom 1564-ben leégett. A templom megfeketedett falai 62 éven át álltak pusztán, újjáépítésüket Bethlen Gábor vezetésével indította el a már protestáns város 1626-ban. Rákóczi György támogatásával az építkezés 1628-ban befejeződött. 1628. november 26-án a debreceniek az új András-templomban gyűltek össze. A templom arculatát alaposan megváltoztatták. 1707-ben, a Rákóczi-szabadságharc alatt a császári csapatok súlyosan megrongálták a templomot. 1802. június 11-én a város tűzvészeinek egyik legnagyobbika, mely a város egyharmadát elhamvasztotta, elérte a templomot is. De elkezdődik újra az építkezés, felújítás, amivel csak 1823-ra végeznek. A Nagytemplom és a kollégium két történelmi eseménynek is színhelyévé lett: az 1848-49-es szabadságharc kormánya Debrecenbe menekülve itt mondta ki 1849. április 14-én a Habsburg-ház trónfosztását, és hirdette ki a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944 decemberében szintén a kollégiumban ülésezett. Mindezek után következett a jól megérdemelt szabadidő és ebéd. Kipihenve érkeztünk meg a Déri Múzeumba, ahol először Munkácsi Mihály Krisztus -trilógiáját (Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce homo) nézhettük meg csodálatos fény- és hangjátékkal kísérve. Az 1995-ben vált újra együtt láthatóvá a három kép a múzeumban, azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal ma is együtt láthatóak. Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat. Azokat az érzéseket és esendőségeket eleveníti meg a Bibliából, amelyek minden keresztény embert megindítanak.Megindító volt hallani a bibliai történéseket, a festő személyes hitvallását, ezért mindenki átszellemülve jött ki e csodálatos alkotásokat bemutató teremből. után mindegyik teremben csodás élményekben volt részünk, legyen az régészeti, történelmi, képzőművészeti, néprajzi, irodalmi vonatkozású egyaránt.

Innen utunk a Debrecen Plázába vezetett, ahol a diákok kedvükre választottak filmet maguknak. A programjaink este 20.00 óra körül értek véget. Köszönjük iskolánk könyvtárosának és másik 2 felnőtt kísérőnek a jelenlétét, a diákok hozzáállását, közreműködését és nem utolsó sorban a Rákóci Szövetség pályázatát, ami mindig hasznos és összetartozást erősítő jellegű.

Takács Péter