Ki volt Eva Heyman? 1931. február 13-án született Rácz (Ági) Ágnes és Heyman Béla lányaként. 1933-ban szülei elváltak, Évát nagyszülei, Rácz Rezső gyógyszerész és felesége, Irén nevelték.

Éva a második világháború forgatagában nevelkedett gyerek volt, amikor bármi rossz lehet rosszabb. Félelemben élt, a szeretteiről szóló szörnyű hírek között. Gyerek volt, akit zsidóellenes intézkedéseknek vetettek alá, a sárga csillag megkülönböztető jelének viselésére kényszerítették, gettóba zárták, az auschwitzi táborba deportálták. Éva olyan erős volt, hogy még a "haláltáborban" is sikerült túlélnie 1944 októberéig. 

Heyman Éva egyike volt annak a mintegy 1.500.000 gyereknek, akik haláltáborokban fejezték be életüket a második világháború alatt.

 A holokauszt alatt számos gyermek és felnőtt is írt naplót. Ezek legtöbbje az enyészeté lett, de akad néhány történet, ami fennmaradt. Az egyik leghíresebb kötet az Anne Frank naplója.

Éva 1944. február 13-án, születésnapján kezdte naplóját írni, ami hirtelen, 1944. május 30-án ér véget. A napló első oldalairól megtudjuk, hogy Éva szeretett sportolni, olvasni, korcsolyázni, szerette az epret tejszínhabbal. Arról álmodott, hogy fotóriporter lesz. Bejegyzéseiben később egyre inkább eluralkodott a remegő félelem, kétségbeesés: „Mindenáron életben akarok maradni”; "Nem akarok meghalni, mert alig éltem" "Nem akarok meghalni, élni akarok!". "Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!" Heyman Éva három és fél hónapon át vezetett naplót 1944-ben Nagyváradon májusi deportálásáig, a magyar Anne Frank naplójának is nevezik.

Heyman Éva szobrát 2015-ben avattak fel a nagyváradi Rhédey (ma Bălcescu) parkban. A bronzszobrot személyesen a brit képzőművész, Flor Kent leplezte le, akinek Bécs és Prága után ez a harmadik olyan köztéri alkotása, amely a deportálás fenyegetettsége között élő zsidókat jeleníti meg.

Éva Heyman születésének évfordulóján  a nagyváradi Ady Endre Elméleti Líceum  11.A, 11.E osztályai Ardelean Klementina történelemtanár kíséretében megemlékeztek a deportált kislányról. A diákok az 1944-es tavaszi  nagyváradi eseményekről beszélgettek, és naplóbejegyzéseket olvastak fel. 

Mindenkinek javasoljuk, hogy olvassa el Eva Heyman naplóját, tartsa életben a  copfos, nagy és ragyogó szemű, meleg és magabiztos mosollyal rendelkező lány emlékét, akit összetört a Nagyváradot elárasztó abszolút gyűlölet és gonoszság. 

Ardelean Klementina