Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.

A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. A túlélők családjuk, közösségük elvesztése miatt gyakran úgy döntöttek, hogy nem tudnak új életet kezdeni egykori lakóhelyükön, ezért a fővárosban, nagyobb városokban, vagy külföldre emigrálva próbálták békében élni tovább életüket.

Az egykori nagyváradi gettóban tartottunk emléksétát diákjaink számára (X.A és X.D) a Holokauszt oktatás és emberi jogok projekt keretén belül  Ardelean Klementina és Hercut Otilia tanárok szervezésében.

Első megállónk  Heyman Éva nagyváradi szobra a holokauszt gyermekáldozatának állít emléket. A 13 éves Heyman Éva  naplójából több részlet is elhangzott az emlékséta során.

Az egykori Dréher-sörgyár, a "pénzverde" következik. A túlélők beszámolói alapján ez a borzalmak helye volt. Péterffy Jenő és csendőrei itt kínozták meg az embereket azért, hogy bevallják: az elkobzások és a gettósítás után maradt-e valamilyen vagyonuk, pénzük, részvényük. Miközben az embereket verték vagy árammal kínozták, gramofon vagy rádió szólt hangosan, hogy elfedje a megkínzottak jajgatását, sokan választották az öngyilkosságot, vagy éppen beleőrültek a kínzásba.

A következő állomásunk a nagyváradi ortodox zsinagóga mellett található komor feketemárvány emlékmű, melyet 1946-ban a Nagyvárad Zsidó Hitközsége emelt a holokauszt során mártírhalált halt áldozatainak emlékére.

Utolsó megállónk a Sion Neológ Zsinagóga. A csodálatos zsinagóga lenyűgöző méretű orgonájával és 1000 főt meghaladó befogadóképességével 1878-ban épült Újváros központjában.

Az egykori nagy-gettóban sétálva felidéztük azoknak a nagyváradi zsidó íróknak és képzőművészeknek az emlékét, akik a holokauszt áldozatai lettek, vagy éppen túlélték a lágert, és maradandót alkottak a városban (és nemcsak).

forrás: maszol.ro