A Bihar megyei iskolák közül egyedül az Ady Endre Elméleti Líceum diákjai vettek részt a Rákóczi Szövetség Felvidéki Séta programján. Az adys diákoknak vajdasági, magyarországi és felvidéki társaikkal három napon keresztül tartalmas, élményekben gazdag kirándulásban volt részük.

A „séta” első állomása az ipolyszalkai tájház volt. Itt a diákok megismerkedhettek a jellegzetes kéméndi népviselettel, készíthettek kemencébe sült lepényt. A hagyományos kézműves foglalkozások mellett a helyi néptáccsoport tartott bemutatót, amibe valamennyi résztvevő bekapcsolódhatot. Az Ipoly mente után  Bény település következett, ami az államalapítás idején István hadainak a gyűlekező helye volt a Koppánnyal vívott csata előtt. Itt a diákok megtekintették a X-XI.sz-ból fennmaradt bényi rotundát, körtemplomot, valamint a XIII.sz-ban épült kéttornyú premontrei templomot. Ezután következett a Kis-Duna egyik holtága mellett található Gúta település. Itt a malommúzeumként működő hajómalmot néztük meg, amit  egy 86m hosszú, fából ácsolt cölöpökön álló, fedett fahídon lehetett megközelíteni. A híd Európa leghosszabb, 86m hosszú fahídja.  A nap utolsó látnivalója a deáki kéttornyú, 1228-ban épített román stílusú templom volt, Szlovákia legrégibb műemléke. Az itteni bencés rendi szerzetesek használták a Pray Kódexként ismert XIII. századi latin szertartáskönyvet, amelyben a Halotti beszéd, legkorábbi összefüggő magyar nyelvemlékünk is található. Az első nap Udvardon zárult, ahol, miután elfoglaltuk a szállást a helyi kollégiumban, megnéztük a Szomszédaink, a magyarok című filmet.

Második nap ellátogattunk Alsódobokra, ahol Eszterházy János , felvidéki magyar mártír politikus életútjával ismerkedtünk meg. A Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában közösen megkoszorúztuk a tragikus sorsú magyar államférfi sírhelyét. A kirándulás Nyitrán folytatódott, ahol a helyi várban lépésről lépésre lehetett végigkövetni a történelmi változásokat Könyves Kálmán korától egészen a Habsburg uralomig. A vár megúszta a várrombolást, és napjainkban püspöki székhelyként szolgál. A helyi református lelkész bemutatta  a nyitrai református templom kalandos történetét, építésétől egészen napjainkig. Nyitrától nem messze emelkednek a csitári hegyek, ahol Kodály Zoltán népdalgyűjtő és zeneszerző gyűjtötte és tette világszerte népszerűvé A csitári hegyek alatt című népdalt. A helyi lakosok nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Csitártól már szabad szemmel is látható volt az egyik hegytetőn a gímesi várrom. Nem gondoltuk volna, de közel egy óra alatt felkapaszkodtunk a várromhoz. A pazar tájkép, ami a szemünk előtt elterült, minden fáradságot megért. Udvard felé megálltunk és megkoszorúztuk a vezekényi csata helyszínén épített emlékművet. A napot Udvardon  igazi, autentikus táncházzal zártuk.

Vasárnap reggel az Udvardon található Kitelepítettek emlékművénél Hunyadi Péter, a kirándulás idegenvezetője tartott érdekes előadást. Elég lehangoló volt hallani, hogy milyen sötét korszakai is vannak a történelemnek. Budapest felé megálltunk Révkomáromnál, ahol végigjártuk az egész erődrendszert. Megnéztük az Európai udvart, majd a város két jeles személyiségének, Klapka Györgynek és Jókai Mórnak a szobrait koszorúztuk meg.

Ebéd után búcsút vettünk útitársainktól, és élményekkel, új ismeretekkel, barátságokkal gazdagodva indultunk haza.

Máté Bernadett, Mészáros Adrien, Répási Henrietta, Bátori Boglárka 11.F