1077–1095. között I. (Szent) László király Váradon prépostságot alapít 24 kanonokkal, amelyet élete utolsó éveiben püspökségre emelt.

1091–1093.körül Szent László király a püspökséget áthelyezi Biharról Váradra. A település első említése a dokumentumokban, („populum Varadyensem de Bihor”)

1096–1098. Szent László király holttestének áthozatala Somogyvárról Váradra. (Egyes forrásokban 1116-ot találunk.)

1113. A Zólyomi benedekrendi apátság oklevelében megemlítik Váradot. (Varadinum)

1131. II. István királyt (I. Kálmán fiát) eltemették a váradi székesegyházban.

1192. III. Béla király idejében a III. Celesztin római pápa László királyt szentté avatta. Sírhelye zarándoklatok, istenítéletek és eskütételek színtere lett.

1208–1235. A „Váradi Regestrum” – a váradi székeskáptalan első ismert jegyzőkönyve, benne 389 per illetve tüzespróba lajstroma. 1215-ben említi Várad–Olaszi városrészt (villa Latinorum Varadiensium), 1235rben Várad–Újvárost (Civitas Waradiensis).

1235. II. Andrást (Endre) eltemették a váradi székesegyházban.

1241. A tatárjárás következtében Várad teljesen elpusztult. Rogerius váradi kanonok 1243-ban elkészített művében (Carmen Miserabile) leírja a tatárjárás eseményeit.

1291–1294. A váradi püspökség tizedjegyzékének keletkezése. Ez az első fennmaradt tizedjegyzék. Először említi Várad–Velencét (vicus Venetia), mint a püspökség tulajdonát.

1319. Károly Róbert feleségének, Luxemburgi Beatrixnak a halála. A váradi székesegyházban temették el.

1374 végén Imre olvasókanonok befejezte a Statutumot, melyben részletesen tájékoztat a székesegyházról, a káptalanról, a püspökségről, a városról, amely a káptalan tulajdona, valamint a káptalani iskoláról. A Statutum Szent Lászlóról és a püspökség alapításáról ezt írja: „Mindenekelőtt illik tudni, hogy a mi váradi egyházunk alapítója Szent László, néhai magyar király”.

1390. május 20. Mária és Zsigmond király jelenlétében felállították a székesegyház előtt Szent László király csatabárdot emelő lovas ércszobrát, melyet a Kolozsvári szobrász testvérpár, Márton és György készített. 1660-ban a többi királyszoborral együtt a törökök martaléka lett.

1403 előtt Elkészül a magyar gótikus ötvösművészet szinte páratlan remekműve: Szent László király ereklyetartó mellszobra, az ún. Szent László herma.

1437-ben meghalt Luxemburgi Zsigmond király, a váradi székesegyházban temették el.

1445–1465. Vitéz János püspöksége, amely alatt Várad fénykorát élte. Püspöki udvara az európai humanizmus egyik fontos központja lett. Csillagvizsgálót is állított. A váradi káptalan tagjai között találjuk Csezmiczey Jánost (Janus Pannoniust).

1474. Mátyás király Budán kelt szabadalomlevelében Várad–Olaszi, Vadkert és Velence mezővárosok (oppidum) lakóit a harmincad s a királyi adók fizetésétől a váradi püspök és káptalan birtokain felmentette. A város első szabadalomlevelét később 1553-ban I. Ferdinánd, 1558-ban Izabella, 1562-ben János Zsigmond, 1580-ban Báthory Kristóf, 1588-ban és 1593-ban Báthori István, 1600-ban pedig I. Rudolf király is megerősítette.

1480. körül Váradon összeállítják a Dubniczi Krónikát (Chronicon Dubnicense).

1534. november 1. Fráter György (Martinuzzi vagy Utyeszenics György) lett a váradi püspök. Várad 1534–1538 között Szapolyai János országának fővárosa lett.

1538. február 24. A váradi béke megkötése I. Ferdinánd és Szapolyai János között. Mindkét uralkodó megtarthatta az országból, amit éppen birtokolt. Megegyeztek, hogy János után Ferdinánd örököl, s ha neki nem lennének fiú leszármazottjai, akkor V. Károly utódjaira száll a jog. Csak ezek híján következtek Szapolyai örökösei. A titokban tartott békéről Károlyi Árpád ezt írta: „Amit a mohácsi katasztrófa rontott rajtunk, azt a nagyváradi béke volt hivatva jóvátenni”.

1556. Nagyvárad fejedelmi civitas (város) lett.

1558. A Lengyelországból visszatért Izabella Váradot tette fővárossá. A közigazgatást és a bírói jog gyakorlását a városi tanácsra bízta, előzőleg ez a püspökség és a káptalan jogköréhez tartozott.

1565. Megkezdi működését a Hoffhalterek váradi nyomdája.

1570–1596. Megépül Várad új vára az olasz későreneszánsz szellemében. A János Zsigmond (1540–1571) korában épült Királyfia bástyát két nagyobb, a Csonka és az Aranyos bástya követi, majd a Veres bástya és a Földbástya (később Bethlen Bástya). A vár egyike lesz a legnagyobbaknak Közép–Kelet Európában.

1600. március 21. Rudolf király megerősítette Nagyvárad szabadalmait és kiváltságait, címerét pedig kibővíti.

1613–1629. Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik. 1618-ban a vár megerősítéséhez felhasználták a templom köveit is.

1614. Postaállomás kezdte el működését Váradon.

1660. Szenczi Kertész Ábrahám megkezdi Károli Gáspár bibliafordításának nyomtatását, de a veszedelem miatt Kolozsvárott fejezi be 1661-ben.

1660. június. 7. A szászfenesi ütközet után Váradra szállított megsebesült II. Rákóczi György meghalt.

1660. július 13. – augusztus 27. Az Ali pasa vezette ostrom. A török 49 napi ostrom után elfoglalja Váradot, az „ország kulcsát”. Elpusztulnak a híres királyszobrok, anyagából Belgrádban ágyút öntenek. A város templomait lerombolták, a várpalota templomát mecsetté alakították át.

1660–1692. Nagyvárad török hódoltság alatt. A váradi vár ostromát és feladását Szalárdy János írja le a Siralmas krónika című könyvében.

1692. május 11. Heissler Donáth tábornok ostrom alá vette a váradi várat. Táborában volt Benkovits Ágoston váradi püspök is.

1692. június 7. A törökök kivonulnak, Várad felszabadult.

1717–1733. A Szent László templom felépítése. A tornya csak 1790-ben készült el.

1718. Elkészítették Várad első szervezeti szabályrendeletét Városi rendszabás címmel.

1720. Nagyváradnak mindössze 164 háza és 216 adófizető polgára volt.

1722. Várad–Velence városrész, mint mezőváros külön hatóságot állít fel. Váradon körülbelül 200 kézműves és 10 kereskedő volt.

1722. február 26. Megegyezés a város és a káptalan között. Az ún. accorda megkötése által a káptalan vissszakapta földesúri jogát, a város pedig jövedelmi forráshoz jutott.

1728. Elkészült a vármegyeháza (régi vármegyeházaként ismerjük).

1752. május 1. Forgách Pál püspök letette a mai bazilika (székesegyház) alapkövét. Az építkezést 1779. december 8-án fejezték be és 1780. június 25-én gróf Kollonits László püspök szentelte fel.

1760. Gyöngyösy Károly kanonok a szegény betegek részére kórházat építtetett. Az Irgalmas Rend meghonosítása.

1762. Megkezdték Patachich Ádám püspöksége alatt a püspöki palota építését.

1765. Szenczy István kanonok Tan- és nevelőintézetet nyitott leányok számára. Erre a célra Szent Orsolya rendi apácákat hívott Váradra.

1777. Mária Terézia megalapította Nagyváradon a görög katolikus püspökséget.

1780.. november 14. Megnyitották a Jogakadémiát egyelőre csak bölcsészkarral, melynek teljes megszervezése csak 1788-ban történt meg.

1784. november 9. Lerakták a Holdas–templom alapkövét.

1787. Nagyvárad lakossága 9790 fő. A városi magisztrátus először határozta el a város utcáinak kikövezését.

1798. augusztus 26. Az első magyar hivatásos színielőadás Nagyváradon, amelyet a Sas Szálló termében tartottak.

1803. Az utcák rendszeres világításának kezdete. Gróf Rhédey Lajos jóvoltából lámpákat állítanak fel.

1805. Megalapítják az első városi szüldét, vezetője Dudek Joachim orvos.

1835–1853. A Várad–Újvárosi (kéttornyú) református templom felépítése. Kettős tornya 1872-ben épült.

1836. Hatalmas tűzvész pusztított a városban, amely három napon keresztül tombolt és 178 polgár házát hamvasztotta el.

1848. június 24. Szacsvay Imrét választják meg Nagyvárad (Olaszi és Újváros) országgyűlési képviselő­jének.

1849. január 26–május 26. Nagyvárad a szabadságharc hadiiparának fő központja lesz, mivel itt működött az országos fegyver- és lőszergyár. Ebben az időszakban körülbelül 11000 puskát gyárthattak itt.

1849. augusztus 28. Rulikovszky Kázmér Nagyváradon szenvedett vértanúhalált.

1849. október 23. Szacsvay Imre kivégzése.

1850. január 4. A négy „középponti város”, Várad–Újváros, Várad–Olaszi, Várad–Velence és Várad–Váralja felülről hozott rendelet alapján egyesült, létrejött Nagyvárad. Első polgármestere Bölönyi Menyhért elfoglalja hivatali székét.

1850. december 5–én összeírták az egyesített város lakosságát, amely 22538 főt számlált.

1852. Bevezették a közvilágítást, a városháza előtt és a város főbb helyein 25 lámpát állítottak fel. I. Ferenc József először látogat el Nagyváradra.

1857. Nagyvárad lakossága 22443 fő.

1857. május 26–28. I. Ferenc József másodjára keresi fel Nagyváradot, feleségével Erzsébettel együtt. Ez alkalommal tette le a váradi indóház alapkövét (május 27.).

1858. április 24. Átadták a Püspökladány–Nagyvárad vasútvonalat és ezzel a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe.

1858. A népszámlálás szerint a Nagyváradi Kormányzóságnak 1538608 lakosa volt. Nagyvárad egyike volt az öt kormányzósági székhelynek. Ide tartozott Debrecen, Arad, Szatmárnémeti, Békéscsaba stb.

1860. Várad–VáraIja és Várad–Velence közigazgatási szempontból végleg egyesült.

1862. szeptember Megjelent az első, modern értelemben vett nagyváradi újság, a Bihar. 1863. október 30-án megszűnt. Újra megjelent 1867–1884 között.

1864. Az első román nyelvű színházi előadás Nagyváradon. Fanny Tardini társulatának bemutatkozása.

1867. Az alkotmányos közigazgatás bevezetése.

1867. A Nagyváradi Lapok megjelenése. A váradi hivatásos újságírás kezdete.

1870. július 3. Megjelent a Nagyvárad című. napilap. Főszerkesztő Hügel Ottó.

1870. szeptember 7. Felavatták a Nagyvárad–Kolozsvár közötti 152 km hosszú vasútpálya szakaszt.

1872 Nagyvárad korszerű közigazgatási rendszerének kialakulása. Nagyváradot az 1870. évi XLII tc. szerint felvették a törvényhatósági joggal felruházott városok sorába. A város közigazgatási szervei: a város közgyűlése, a közigazgatási bizottság, a városi tanács, a polgármester, a rendőri hivatal és az

1873. október 1 Megnyitja kapuit a nagyváradi Állami Főreáliskola.

1873. november A gázvilágítás bevezetése Nagyváradon.

1874. június 17. Megjelenik a Szabadság című napilap.

1880. Nagyvárad lakossága 31324, ennek 86,4%-a magyar anyanyelvű, 6,6%-a román, 4%-a pedig németnek vallotta magát. Hitfelekezet szerint 31,8% római katolikus, 27% református, 26,1% izraelita, 6,7% görög katolikus és 5,9% ortodox volt.

1882. augusztus 28. Megnyílt a nagyváradi gőzüzemű teherszállító vasút első vonalrésze. Mivel alkalmilag személyszállítással is foglalkozott, ebből a szempontból országosan első.

1887. Távíróállomás működik a városban.

1888. április 1. Nagyváradon átadták a közforgalomnak a telefont. Róth János állította fel, kezdetben 18 előfizetője volt.

1890. Nagyvárad lakossága 38557 fő. Anyanyelv szerint magyar 88,8%, román 6,6%, német 2,6%. Hitfelekezet szerint római katolikus 31,2%, református 28,2%, izraelita 26,2%, görög katolikus 6,5%, ortodox 5,8%. Foglalkozás szerint: ipar 36,2%, véderő 12,1%, kereskedelem 11,8%.

1893. augusztus Az első nagyobb nemzeti konfliktus a városban. Egy röpirat által felizgatott tömeg beverte a görög katolikus püspöki palota összes ablakát, a felekezet középületeit valamint a görög katolikusok és ortodoxok néhány magánházát is megrongálta. A rendőrség beavatkozása csak másnap járt sikerrel.

1893. szeptember 10. Schlauch Lőrinc bíboros felszentelte a Tóth István által készített Szent László bronzszobrot.

1894-tól megkezdődik a vízvezeték hálózat kiépítése.

1895. Károly József Irén bekapcsolódik az elektromágneses hullámok kutatásába. Felfedezése a hagyomány szerint megelőzte Marconi drótnélküli távíróval végzett kísérleteit. Megjelenik a Tiszántúl című napilap.

1895. január 1. Üzembe helyezik a nagyváradi Vízművet.

1896. június 28. Megindult a gőzüzemű vasúton a rendszeres személyforgalom.

1896. december 12. Megkezdi működését Magyarországon elsőként Károly József Irén nagyváradi röntgenlaboratóriuma.

1898. október 1. Megjelenik a Nagyváradi Napló.

1900. január 1. Ady Endre Debrecenből Nagyváradra érkezik a Szabadság szerkesztőségébe (1903. októberéig).

1900-ban Nagyvárad lakossága 47018, a katonasággal 50177. Anyanyelv szerint: magyar 44750 (91,3%), román 3335 (5,1%), német 1404 (2,4%). Felekezet szerint: római katolikus 15391 (30,6%), református 14984 (29,9%) izraelita 12294 (24,5%), ortodox 3638 (7,2%), görög katolikus 2884 (5,7%). A lakosság városrészek szerinti megoszlása: Olaszi 16 697, Újváros 13 662, Váralja 6163, Velence 4473, Külváros 3 306, Csillagváros 1505, Szőlőhegy 1559. A város lakóházainak száma: 3619. Foglalkozás szerint: ipar 31,2%, véderő 13,5%, házi cseléd 12,7%, kereskedelem 10,2%, közszolgálat 8,7% stb. A városban 26 gyár és 2382 vállalat működött. Kiépült a távolsági (interurbán) telefonösszeköttetés. Nagyváradról Béccsel és Budapesttel együtt összesen 48 várossal lehetett beszélni, többek között: Szabadka, Szeged, Zágráb, Temesvár városokkal.

1900. október 15. Az állandó színház megnyitása. Színházavató bemutatóként Erkel Ferenc Hunyadi László című operája került műsorra.

1900. november Bemutatják Nagyváradon az első automobilt.

1901. december 10. Ady Endre átmegy a Nagyváradi Naplóhoz segédszerkesztőnek.

1902. Megjelenik a Nagyváradi Friss Újság. Átadják az EMKE szállót és kávéházat.

1902. június 1-én lejátszották Nagyváradon az első nemzetközi labdarúgó mérkőzést.

1902. október 2. Megalakul a nagyváradi Szigligeti Társaság. Elnöke Rádl Ödön. Céljai között szerepelt Nagyvárad jeleseinek kultusza, a tudomány népszerűsítése stb.

1903 Ady Nagyváradon közétett egyetlen verskötete Még egyszer címmel látott napvilágot.

1903. október Elkészült az új eklektikus stílusú városháza. Ünnepélyes megnyitása 1904. január 10-én volt.

1903. december 16. Megindul a villanyvilágítás Nagyváradon.

1904. január 10. A villamosmű ünnepélyes átvétele. Szolgáltatása akkor 660, év végéig 1000 fogyasztóra és 14500 db. izzólámpára terjedt ki.

1906. április 5. A villamosközlekedés beindulása.

1907. március 15. Átadják Szacsvay Imre bronzszobrát. Margó Endre munkája.

1907. július Megnyitották a városban az első jelentősebb mozgóképszínházat, az Urániát. 1909-ben átköltözött a Fekete Sas épületébe.

1908. szeptember 27. A Holnap antológia bemutató matinéja.

1910. Nagyvárad lakossága 64169. Anyanyelv szerint: magyar 58 421 (91,4%), román 3 604 (5,6%), német 1416 (2,2%), szlovák 279 (0,4%) stb. Felekezet szerint: római katolikus 19819 (30,9%), református 19459 (30,6%), izraelita 15155 (23,6%), ortodox 4649 (7,2%), görög katolikus 3385 (5,3%), evangélikus 1377 (2,1%) stb. Foglalkozás szerint: ipar 35,7%, házi cseléd 11,3%, kereskedelem 11,1%, véderő 10%, közszolgálat 8,8%, közlekedés 6,1% stb. A városban 3193 iparvállalat működött, ebből 49 gyár. A városban 5365 lakóház volt, ebből 3254 kőből vagy téglából.

1910. május 26. A Nagyváradi Atlétikai Klub (NAC) megalakulása.

1910. augusztus 9. Nagyvárad a repülés egyik központja lett. Lanzerdorfer – Lányi Antal a Bóné-kúti síkságon kétfedeles sárkánygépével 5 méter magasra emelkedett és kb. 30 métert repült.

1913. november Bevezetik a központi fűtést a városban, elsőnek az Apolló épületébe.

1915. Nagyváradnak 70779 lakosa volt.

1918. november 3. Aurél Lázár elnökletével megalakult a nagyváradi és biharmegyei Román Nemzeti Tanács.

1919. március 22. A Tanácsköztársaság uralmának kezdete Nagyváradon. A tanácsuralom 1919. április 19-én ér véget a városban.

1919. április 20. A Traian Mosoiu vezette román csapatok megérkeznek Nagyváradra. Mosoiu tábornok és kísérete hivatalosan átvette a város kormányzását.

1919. április 21. Nagyvárad új katonai parancsnoka, Holban tábornok a Holdas-templomban bejelentette: „Nagyvárad a mai naptól kezdve Nagy-Romániához tartozik”.

1919. május 23. I. Ferdinánd király és Mária királyné nagyváradi látogatása.

1920-as összeírás adatai szerint Nagyváradnak 68080 lakosa volt.

1921. augusztus 16-án tartott egyházi értekezleten kimondták Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megalakulását. Első püspöke Sulyok István (1859–1946).

1925. június 14. Megjelenik az új közigazgatási törvény, amely szerint Nagyvárad, mint az ország egyik városi községe, az Oradea nevet kapja. (Addig a román neve a magyarból való fordítás által Oradea Mare volt.)

1925. november 22. Az Országos Magyar Párt biharmegyei és nagyváradi tagozatának ünnepélyes alakuló közgyűlése Nagyváradon több ezer ember jelenlétében.

1926. december 12. Megnyílik a Nagyváradi Újságíró Klub.

1929. március 4. A Filmpalace bemutatja Nagyváradon az első igazi „beszélő filmet”. Előtte rádió és gramafon segítségével mutattak be hangosfilmet.

1930. A népszámlálás adatai szerint Nagyvárad 82687 lakossal Nagy-Románia 8. városa. A lakosság anyanyelvi összetétele: román 20914 (25,3%), magyar 55039 (66,6%), német 1118 (1,4%), zsidó 4111 (5,0%), egyéb 1505 (1,7%). Vallási összetétel: ortodox 14394 (17,4%), görög katolikus 8161 (9,9%), római katolikus 18132 (21,9%), református 20394 (24,7%), evangélikus 995 (1,2%), unitárius 121 (0,1%), izraelita 19838 (24,0%), baptista 458 (0,6%), adventista 67 (0,1%), egyéb 127 (0,1%).

1931. Nagyváradon összesen hét villamosvonal létezett. Ezen kívül a közszállítást 151 konfli és 50 gépkocsi (kisautó taxi) biztosította.

1931. október Nagyváradhoz csatolják az Őssi-telepet.

1934-től a városban az ívlámpákat izzószálas égőkkel cserélik fel.

1938. április 13. II. Károly király villámlátogatást tesz Nagyváradon.

1938. augusztus 14. Új közigazgatási törvényt vezetnek be, amely által az országot 7 kerületre (ţinuturi) osztják, amelyet királyi helytartók vezetnek. Nagyváradot a Kolozsvár központú Someş (Szamos) kerülethez sorolták.

1940. szeptember 6. Az 1940. augusztus 30-i bécsi döntés értelmében Nagyváradot Magyarországhoz csatolják. Ezen a napon vonul be Horhy Miklós kormányzó a városba és ezzel kezdetét veszi a magyar katonai adminisztráció (1944. november 25-ig).

1941. január A népszámlálás adatai szerint Nagyvárad lakossága 92942 fő. Ebből magyar 85383 (91,9%), román 4835 (5,2%), zsidó 1546 (1,7%), német 671 (0,7%) és egyéb 507 (0,5%).

1944. május A Gestapo megkezdi – a helyi karhatalommal együttműködve – a zsidó lakosság deportálását a lágerekbe.

1944. június 4. A Nagyváradi A. C. (NAC) szerzi meg a magyar bajnoki címet, 13 ponttal megelőzve a 2. helyezett Ferencváros csapatát. Ez az első eset, hogy a magyar nemzeti bajnokságot nem budapesti csapat szerzi meg.

1944. október 12. A Vörös Hadsereg a Tudor Vladimirescu hadosztály segítségével visszavonulásra kényszeríti a magyar és német csapatokat és elfoglalják Nagyváradot.

1944. november 11. Bevezetik Nagyváradon a szovjet katonai adminisztrációt.

1946. november A választások Bihar megyei, meghamisított, eredményei: Az ODA 8, a Magyar Népi Szövetség 5, a Nemzeti Parasztpárt 1 képviselőt küld a parlamentbe.

1948. A népszámlálás adatai szerint Nagyváradnak 82282 lakosa volt.

1948. október 21. A nagyváradi görög katolikus püspökséget és a szerzetesrendeket megszüntetik.

1948–1949. A római katolikus egyházmegye javait és birtokait államosítják, a szerzetesrendeket feloszlatják.

1950. október Létrehozzák Oradea, később Crisana tartományt, melynek székhelye Nagyvárad. 1954-ben Szőllőst Nagyváradhoz csatolják.

1955. Megnyitják az Ady Endre Emlékmúzeumot. Igazgatója Tabéry Géza. A város villamosvonalainak hossza 71,5 km. Lebontják a Kálvária-templomot és helyébe felépítik az ún. Gomba vendéglőt.

1956. Bevezetik a rendszeres autóbusz közlekedést Nagyváradon (6 autóbusz, a vonalak hossza 22,6 km). Bevezetik Nagyváradon a taxi forgalmat 5 Warszava gépkocsival. A nagyváradi Progresul labdarugó csapata elnyeri Románia kupáját. Biharpüspökit Nagyváradhoz csatolják. A népszámlálás adatai szerint Nagyvárad lakossága 98950.

1956. október vége A magyar forradalom hatására a nagyváradi középiskolás diákok szervezkednek. Megalakítják a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetét. András Ágoston és András Gusztáv tanárokat letartóztatják, azzal a váddal, hogy tudtak a diákok szervezkedéséről és magyar szellemben nevelték őket.

1957. Felépítik a városban az első tömbházakat a Széles utcán (Decebal út).

1960. december Befejezték a Nagyvárad-Vaskóh 110000 V. magasfeszültségű vezeték építését és ezzel a város bekapcsolódott á nemzeti energetikai rendszerbe.

1962. Megnyitják a város nyugati részében az ipari negyed építőtelepét, ahol összesen 12 új ipari objektumot építenek fel.

1965. Újból megjelenik a Familia folyóirat.

1965. május 1. Elkezdte a termelést a nagyváradi Timföldgyár, a város egyik legnagyobb iparvállalata.

1966. A népszámlálás adatai szerint Nagyváradnak 122509 lakosa volt. Átadják a Nagyváradi Hőerőmű első két 25 MW-os részlegét. 1967-re a teljesítmény 105 MW-ra nőtt.

1971. január 17. Megnyitják a Körös-vidéki Múzeumot.

1977 A népszámlálás adatai szerint Nagyvárad lakosságának száma: 173621.

1981–1989. A rendszer válságának tünetei Nagyváradon is érződnek.

1989. december 26. Megalakult Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete.

1990. április 26. A nagyváradi római katolikus egyházmegye 81. megyés püspökének, Tempfli Józsefnek az ünnepélyes felszentelése.

1990. május 9. Tőkés László püspök ünnepélyes beiktatása a Királyhágómelléki Református Egyházkerület élére.

1992. A népszámlálás adatai szerint Nagyvárad lakosságának száma 220848.

1992. Szent László-hét megszervezése, Varadinum.

2002-ben a 206.527 lakosból, a románok aránya 70,31%, magyaroké 27,58%-ot tett ki.

2011-ben a városi lakosság a következőképp oszlott meg: a 183 123 főből, 72,7% román, 25,4% magyar. Felekezeti és hitvallási szempontból a lakosság megoszlása: ortodoxok 109.585 (59,84%), római-katolikusok 17.181 (9,38%), görög-katolikusok 6178 (3,37%), reformátusok 26.124 (14,26%), baptisták 6813 (3,72%), pünkösdisták 9229 (5,03), zsidó vallásúak 174 (0,08%), egyéb vallásúak.